A Dorn terápia egy hatásos kezelés fájdalmaknál, zsibbadásnál, aszimmetrikus testi reakciók, amelyek lehetnek akutak és krónikusak. Leggyakrabban egy vagy három kezelésből áll. A páciens minden kezelés után kap házi feladat gyakorlatokat, melyeket naponta kell végeznie.

Az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy a gerincoszlop és egyéb ízületek területén jelentkező funkciózavarok, blokádok nagyon jól kezelhető Dorn terápiával. Különösen a komplex összekapcsolt fájdalmak jó indikációk. Ezen kívül a terápia alkalmas egyéb más megbetegedések kezelésére is, melyek direkt vagy indirekt úton kapcsolatban állnak a gerincoszloppal.

A terápia helyének meghatározása érdekében szeretném tisztázni, hogy a masszázs elnevezés nem tükrözi valóságnak megfelelően a terápiát. A Dorn módszer nem masszázs, hanem egy olyan terápia, amely elsősorban a test ízületeinek korrekciójára építve fejti ki hatását. A csigolyák és egyéb ízületek korrekciójánál a fiziológiás helyzetek visszaállítására, a statikai viszonyok rendezésére törekszik.

Nem csak egy terápia! A kezelésnél alkalmazott korrekciókon túl nagy figyelmet fordít a páciens számára adható önkorrekciós gyakorlatok, valamint a helyes testhelyzetek és mozdulatok megtanítására is. A "Dorn és Breuss" kifejezés kettő különböző terápiát foglal magában. Az egyik - Dorn - egy manuális ízületi korrekciós technika, a másik - Breuss - pedig egy lazító, lágy, regeneráló masszázs.

A Dorn terápia manapság a gerinc megbetegedésinek kezelésére alkalmazott terápiák közül - szerte a világon -, az egyik legjobban elterjedőben lévő módszerek, eljárások közé tartozik. A terápia - amely néhány évtizede létezik -, elsősorban a csípőízület, a medence és a gerincoszlop területének problémáit igyekszik javítani. Ezen keresztül pedig kifejti hatását közvetett úton más rendszerekre is.

A gyakorlatban mintegy 80%-ban gerinc és ízületi problémákkal fordulnak az emberek Dorn terapeutához. A terápia azonban ennél több területen alkalmazható! Például pszichés problémáknál vagy belső szervek betegségeinek kezelésénél is. Ilyenkor azonban fontos szempont, hogy a belső szervek, illetve a gerincoszlop komolyabb betegsége kizárt legyen!

Scoliosis (gerincferdülés) két nagy csoportját különböztetjük meg:

1. Funkcionális scoliosisok esetében (amely lehet elsődleges és másodlagos) nincs jelen 3 dimenziós elváltozás. A gerinc oldalirányú görbületéhez nem társul elcsavarodás, és ezáltal bordapúp sem. A görbület előre hajolt vagy fekvő helyzetben eltűnik. Az ilyen típusú scoliosiok egyik része (másodlagos funkcionális scoliosisok) a végtaghossz abszolút vagy relatív különbsége miatt alakulnak ki.

Rövidebb oldali medencefél lebillenése, a ferde medenceállás miatt a gerincoszlop oldalirányban elhajlik a kompenzáció érdekében. Ez a típusú scoliosis időben korrigálva a lábhosszkülönbség megszüntetésével pozitívan befolyásolható. Amikor azonban a funkcionális típusú scoliosis hosszabb ideig fennáll, és nem kezelik, strukturális elváltozások jöhetnek létre.